Boglárka Szücs Gyufaszál ^{Ожидает модерации}

Egyszer mindenki ott lesz, hol kell lennie"
De ennek a léleknek már nincs hová mennie.
Gyufaszál végén lobban a láng;
Égő gerendák hada sírva omlott ránk.
Összedőlt a kártyavár, hazugságból épült,
Törött szárnyú angyaltól gyermek lélek sérült.
Elporlad a szív, mint védtelen gyufaszál,
Könnyeinket nyeljük s köröttünk hamu száll.

 Ölelnénk még egymást, de már nem tehetjük.
Szerelmünknek már csak emlékét szeretjük.
Elveszett a múlt, S nincsen már jelen;
Elhagyott a jövő, képzelt másik felem..