Nézem a szádat, és nem érzek vágyat,
hogy csókokkal perzseljem én.
Itt vagy és látlak, és mégsem kívánlak,
nem lehetsz már az enyém.
Nemrég, még azt hittem, meghalok érted,
most itt vagy és furcsa, hogy semmit sem érzek.
Nézem a szádat és nem érzek vágyat,
hogy csókokkal perzseljem én.
Ha néha visszaűznek téged
hozzám a régi, szép emlékek,
csak jöjj el, és sírd ki magad!
Ha rossz lesz hozzád az a másik,
s a két szemed a könnyben ázik,
én csendben megvigasztallak.
És vigyázok arra, hogy ne vedd majd észre,
hogy köztünk, már mindennek, mindennek vége.
Ha néha visszaűznek téged
hozzám a régi, szép emlékek,
csak jöjj el, és sírd ki magad!
És vigyázok arra, hogy ne vedd majd észre,
hogy köztünk, már mindennek, mindennek vége.
Ha néha visszaűznek téged
hozzám a régi, szép emlékek,
csak jöjj el, és sírd ki magad!
Csak jöjj el, és sírd ki magad!
